2010. május 14., péntek

Komoly beszerzési folyamatok :)

Igen, igen...be kell látnom, hogy az "ej, ráérünk arra még" kijelentés nagyon bátor részemről...merthogy valóban ráérek, de annyira mégsem...hihetetlen, mennyi dolgot kell beszerezni egy babához...és a szokásos hibámba estem, azaz a nagyobb dolgok megvannak, akkor már biztosan kész is vagyok...na persze, nem eszik azt olyan forrón...:)
De azért tényleg alakulgatunk...az elmúlt hónapban elég sok dolgot szereztünk be Manócskánknak...akinek neme továbbra is meglepetés...néhányak (főleg nagyszülők) bánatára...de majd megtudják úgyis...:)

Igyekszem neki beszerezni mindenféle ruhácskákat, és azt hiszem az unisex nálunk teljesen kimerített fogalom lesz...merthogy 'nem' híján csak erre tudok támaszkodni...szerintem ennyi sárga és fehér holmija egy babának se lesz...:)
Méretekkel ugye kicsit gondban vagyok, mert a nem túl kicsi gyermekemnek eddig nagyjából csak 56-os méretű ruhái vannak, ami vagy jó lesz rá, vagy nem, de legalább örömömet lelem a ruhakeresgélésben...igyekszem olyat venni (pl. rugiknál is), ami nem feltétlenül talpas, így ha esetleg 1-2cm-rel nagyobb lenne Porontyunk, akkor még azért ráadható lesz...

Mostanában ezeket sikerült beszereznem...olyan cukik...és főleg aprók...:) Apája mindig nézegeti, hogy ebbe tényleg belefér egy emberke?!...hát reméljük igen...:) (bocsi, néhány kép megint elforog, ezt nem tudom miért csinálja...:( )
















Ezenkívül nagy újításunk, amitől hihetetlen boldog vagyok...a babakocsi...:)
Ezt a típust kerestem mindenhol, láttam egy ismerősömnél már másik színben, és célirányosan ezt kutattam...és Dóri barátnőmnek hála már a miénk...:)
A típusa Pierre Cardin PS692...nagyon tetszik...és hogy maradjunk az unisexnél, piros fekete színben pompázik...aminek apája megintcsak örült, merthogy tök passzol az autónk új üléshuzatához...:)
Nekem a funkciói tetszenek nagyon...adott ugyebár egy váz...ami elég széles...de szerintem könnyen kezelhető, és ami (számomra) lényeges, hogy elég könnyű...
Erre felszerelhető mindenféle tartozék...első körben a mózeskosár (mert ugye a baba kicsinek születik, neki az lesz az első használandó sétánál...felszerelhető mindkét irányból, jó nagy hely van benne, és a fejtámlája is állítható ülő helyzettől a vízszintesig, és téliesíthető...






Aztán van egy sportrész is, amit majd később fogunk igénybe venni...szintén mindenhonnan felszerelhető, így ha babácska megunná a fejemet nézni, akár meg is lehet fordítani...:) Ahoz is tartozik lábzsák, hogy ne fázzon majd a lábikója, meg esővédő is...na ez egy kicsit kifogott rajtam összeszereléskor, de nem azért, mert annyira bonyolult lenne, csak én vagyok süsü :)






És végül van egy autós hordozó, ami szintén feltehető a vázra mindkét irányból, és ugye az autóban is abba utazik majd a Baba...kismanókhoz pedig van benne szűkítő is...







Szóval nekem nagyon nagyon tetszik...:)
Ezen kívül tudnivalói, hogy az első kerék bolygósítható, a hátsó kerekei leszedhetőek, és felfújhatóak...és az aljában egy nagy kosár rész van...:)
Ez a rengeteg dolog most a lakás rejtett zugaiban várják a kis használóját, hol a függöny mögött, hol a kiságy alatt, de ha szükség lesz rá csak megtalálom majd őket...:)
Úgy mellékesen, hogy apróságot is beszerezzek, megvettem a fürdőkádba Pingvin urat, aki majd a hőmérsékletet méri, egy doboz fültisztítóval együtt...





...és, ami még úton van, de elvileghivatalosan már az enyém, a babaágyba fejvédő manócskámnak...ami nagyon édes...Micimackó és társai díszelegnek rajat mindenféle cuki képen, remélem majd értékeli unalmasabb perceiben ...:)







2010. május 8., szombat

Babácska jól van...köszöni szépen :)

És tényleg így is van...most, hogy már nem ülök rajta napi 12 órában...ki ne lenne ettől jól...:) Mint már korábban is írtam...itthon vagyok...nagyon vártam már a pihenést...nem volt olyan jó már dolgozni....állandóan a babára gondoltam, meg arra, milyen jó lesz itthon, és nem a munkára gondolni...na...most jön a rinya része...
Nem bírom magam lekötni hosszabb időre...napi programok: takarítás, evés, filmnézés (felénél kb megúnva), evés, netezés (közben evés), babaruha pakolászás, evés...na ez volt kb 2 óra leforgása alatt...itthon a mobilnetünk már le is van lassítva, mert ha nem mást csinálok, akkor a neten lógok...

Nem akarok én ezzel hisztisnek tűnni, de meg kell ezt még szoknom...majd belejövök...kényszer foglalkozásokat fogok majd tartani, vagy miket...valamivel le kell kötni magam...úgyhogy most kitaláltam, hogy mindenféléket megvarrok majd...szopipárnát (az amúgy is tervbe volt), hálózsákot/angolpólyát, és ha nem sikerülne azt a csudiszép rácsvédőt lelicitálnom, akkor azt is varrok...még van sok időm...(gondolom én naív), úgyhogy majd szépen lassan megcsinálgatom...az már egy másik történet, hogy a varrógépemmel mennyire állok hadilábon...tök szesélyes egy masina...ha jó kedve van, mint egy álom, de ha rossz, akkor még elindítani se tudom...bár ez szerintem inkább az én hibám...néha jól rávágok szegényre...nem csoda, ha berág rám...:)

Azért zajlik is kicsit az élet, főleg odabent...babácskám anyáknapján úgy döntött, megúnta a vízszintes létezést, majd most kipróbálja függőlegesen...ami tök jó...gondolom, ha nem akarja éppen anyája medencéjét szétfeszíteni, amitől görcsöl a has...utána két napig apa, meg a nagyija (anyukám) nem engedtek fölkelni, vagy bármit is csinálni (na ez volt ám a tuti unaloműző), és nyomhattam magamba a magnéziumot is...bajt nem csinált a kis drágám, de azért megijesztett minket...24 hetesen csak nem akart kibújni (szerencsére)...:)

Azóta is tartja a függőlegeset, csak hol fejjel lefelé, hol meg fordítva tapossa kitartóan anyája különböző szerveit...de nem bánom...már rájöttem, hogy inkább megyek ki 10 percenként pisilni, csak érezzem, hogy mocorog, akkor tuti minden OK odabent...és ő jógyerek...úgyhogy kitartóan jelezget is nekem vissza...:)

Pénteken (azaz tegnap) ellátogattunk megint a dokihoz, hogy megkukkoljuk porontyunkat...meg igazolás kellett táppénzhez a háziorvosomnak, és a terheléses cukorra is kellett beutalót kérni...nos, sorrendben...

Baba nagyon jól van...édes kis pufóka...úgy megdögönyöznénk már...:) Most valószínűleg aludhatott (bár korábban lenyomtam neki egy kis csokit, de ez most hatástalannak bizonyult)...a lábai szinte a nyakában...nem értem, hogy lehet ez kényelmes így, de biztos máshogy nem megy...a kezei az álla alatt és támasztotta a kis okos buksiját...láttuk megint az arcát is...nagyon édes...kis apró nózival...picurka szájjal...tüneményes babácska (bár gondolom ez már az anyai elfogultság nagy részben) :) a szíve is vert nagyon szépen...méretei szerint teljesen jól van, és tegnapi becslés szerint 830grammos volt...úgyhogy haladunk az egy kiló felé...:)

Apája azóta is azt utánozza, hogy aludt a babája, ezért este (el is nevettem magam, amikor felkeltem) ugyanabban a pózban láttam aludni...lehet véletlen volt...:)

Igazolást megkaptam a háziorvosnak...apuka kérdezte is, hogy ugye nem vagyok igaziból veszélyeztetett terhes...de nem vagyok ám...hacsak ők ketten a nagyival nem veszélyeztetik az épelméjűségemet az ágyban tartással...de tudom, hogy csak jót akartak ezzel...:) csak ne szokjanak rá...

Cukorterhelésre jövőhéten kell majd mennem...bármelyik nap...vinnem kell magammal egy zsömit meg tejet...mivel alacsony volt az első labornál a cukrom, ezért éhgyomri, aztán ehetek egy kicsit (az egy zsömle farkasétvágyamhoz mérten tényleg kicsi), és megnézik majd kaja után is...azt hiszem viszek magammal mindenféle pletykalapot, könyvet, ott fogok ücsörögni egy keveset...

De van egy talán rossz hír is...bár ezt még nem hagyták jóvá...úgy néz ki, dokimtól "megválnak" a kórházban...:( Eddig nem mondta még nekem, de másnak már igen...illetve azt, hogy valószínű...de azért remélem nem valami flancos magánklinikára megy, ha megy...de eddig mondom, nem szólt róla, három hét múlva kell majd visszamennem hozzá...úgyhogy gondolom még addig csak marad...ott meg majd szól, ha tényleg mennie kell...

Nincs ő vele beteg szempontból semmi baj, sőt, szegénynek mindig ebből is van a baja...ő mindent megtesz a "betegeiért" (mert ugye nem vagyok én beteg), csak ezt a kórház nem akarja feltétlenül mindenáron, és a dokimnak nem igazán jön be ez a kórházi szemlélet, és elég gyakran hangot is ad ennek...na mindegy...remélem jól jön ki mindenki a dologból...

De hogy jó hírrel záruljon ez a bejegyzés...megvan a babakocsink...:) ha minden jól megy, jövő héten hozzuk el...akkor majd hozok róla fotót is...:) Meg a többi szerzeményéről is...merthogy akad neki bőven...:)